Miért olyan fontosak a mesék a gyerekek életében?

Sokszor halljuk, hogy a mesék „csak mesék” – kis történetek, amik elringatják a gyereket este. De ahogy anyaként, pedagógusként és mesekönyv-íróként figyelem a gyerekeket, egyre biztosabb vagyok benne: a mese nem csak altat. A mese tanít, vigasztal, erőt ad – néha még nekünk, felnőtteknek is.

A meséken keresztül a gyerekek megtanulják megérteni a világot. Egy ovis még nem tudja elmondani, miért szorong reggel, amikor búcsúzik a szülőtől – de ha olvas egy történetet, amiben a kis főhős ugyanígy érez, hirtelen azt mondja: „Pont ilyen történt velem is.” A mese nevet ad az érzéseknek, és ezzel segít kimondani, amit amúgy talán nem is tudnának megfogalmazni.

A mesék biztonságos terepet nyújtanak. Olyan helyek, ahol minden megoldódik, ahol a jó elnyeri jutalmát, és a nehézségeken át lehet lendülni. Ez a remény, ez a stabilitás nagyon fontos egy kisgyermek számára, akinek a világa még sokszor kiszámíthatatlan.

És ami talán a legfontosabb: a mese összeköt. Amikor együtt olvasunk, az nem csak egy esti rutin. Az egy közös élmény, egy lehetőség arra, hogy beszélgessünk. Hogy megkérdezzük: „Te mit tettél volna?” „Voltál már ilyen helyzetben?” Az Encimesék történeteit is azért írtam, hogy ezek az apró beszélgetések megszülessenek – mert ezekből lesznek a legmélyebb felismerések.

A mai világban, ahol minden gyors, kattintható és villog, a mesék valami nagyon fontosat őriznek: a figyelmet, a lassulást, az együtt töltött időt. És ezekre a gyerekeinknek nagyobb szüksége van, mint valaha.

Szóval ha mesét olvasol a gyermekednek – tudd, hogy nem „csak” egy mesét adsz neki. Hanem megértést, biztonságot, és egy kis darabot abból a szeretetből, amit szavakkal nehéz kifejezni.

Szeretettel