Betegségek, félelmek és szerepjáték – mit tanít a Betegek világnapja?

Mi a Betegek világnapja, és miért fontos?

Február 11-e a Betegek világnapja. Ezt a napot II. János Pál pápa kezdeményezésére tartják világszerte az 1990-es évek eleje óta, azzal a szándékkal, hogy figyelem irányuljon azokra, akik betegség idején kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, valamint azokra is, akik mellettük állnak. A világnap az emberi törékenységre, az egymás felé fordulás jelentőségére hívja fel a figyelmet, különösen azokban az időszakokban, amikor a test lassabb, az erő kevesebb, és a mindennapok megszokott ritmusa átalakul.

Ez az üzenet gyerekek esetében is különösen fontos, hiszen számukra a betegség nemcsak testi állapot, hanem egy összetett élmény, amely a biztonságérzetüket és a világba vetett bizalmukat is érinti.

Mit jelent a betegség gyerekszemmel?

Gyerekkorban a betegség sokkal több, mint fizikai rosszullét. A test máshogy működik, a megszokott napirend felborul, és olyan helyzetek jelennek meg, amelyek idegenek vagy nehezen értelmezhetők. A gyerek gyakran nem tudja pontosan megfogalmazni, mit él át, mégis érzékeli a változást saját magán és a környezetén is. Sok gyermeknél egy-egy betegség átélése, főleg első alkalommal, és ha az egy súlyosabb eset volt, esetleg még kórházba is került a gyerek, akkor az bizony traumákat és szorongást is okozhat. Nem mellesleg ezek az időszakok megterhelőek a szülők részéről is, akik aggódnak, izgulnak, akármilyen apró betegségről is van szó.

A felnőttek viselkedése ilyenkor megváltozik: aggódóbbak, óvatosabbak, figyelmesebbek. Ezek a reakciók mind beépülnek a gyerek tapasztalatába. A betegség élménye így nemcsak testi emlék marad, hanem érzelmi lenyomat is, amely később is hatással lehet arra, hogyan viszonyul a hasonló helyzetekhez.

Hogyan dolgozza fel a gyerek a betegséggel kapcsolatos élményeket?

A gyerekek feldolgozási módja sokszor a játékban jelenik meg. Amikor egy gyerek beteg babát ápol, orvosos játékot játszik vagy plüssfigurát kötöz, gyakran azokat az élményeket rendezi újra, amelyeket korábban átélt. A játék során lehetősége nyílik arra, hogy irányítsa az eseményeket, döntéseket hozzon, és biztonságos keretek között élje át újra a helyzeteket.

Megfigyelések szerint a szerepjáték természetes eszköze annak, ahogyan a gyerekek az érzelmileg megterhelő tapasztalatokat beépítik. A játék teret ad az ismétlésnek, a megállásnak és a megértésnek, mindezt a gyerek saját tempójában. Ez a folyamat nem gyors, és nem is látványos, mégis alapvető szerepe van az érzelmi feldolgozásban.

Farsang és szerepjáték: miért fontos a jelmez?

Farsang idején a szerepjáték hangsúlyosabbá válik, hiszen a jelmez viselése természetes módon hívja elő a különböző szerepeket. Egy orvos vagy ápoló jelmez például lehetőséget ad arra, hogy a gyerek egy másik nézőpontból élje meg a betegséggel kapcsolatos tapasztalatait. A szerep segíthet visszanyerni az irányítás érzését, és megmutatni azokat az érzéseket, amelyek a hétköznapokban kevésbé kerülnek felszínre.

A jelmez ebben az értelemben nem elrejti az élményeket, hanem formát ad nekik. A játék szabadabbá válik, és teret kap az érzelmek megjelenítése.

Mit tehet a szülő ezekben a helyzetekben?

Szülőként ilyenkor a legfontosabb a jelenlét. Az, hogy ott vagyunk a játék közelében, figyeljük, mi ismétlődik, mi válik hangsúlyossá, és mikor van szükség megszólalásra vagy éppen csendes kísérésre. A játék sokszor kapcsolódás, egy biztos pont, ahol a gyerek érezheti, hogy az élményei elfogadottak.

A feldolgozás gyakran láthatatlanul zajlik, mégis akkor működik a legjobban, amikor a gyerek megtapasztalja, hogy nincs egyedül ezekkel az érzésekkel.

Ilyenkor sokszor az segít a legjobban, ha a gyerek vissza tudja mondani, mi történt vele – akár játékban, akár történeteken keresztül. Nem azért, hogy elemezzük, hanem hogy ne maradjon egyedül az élménnyel.

Mit tanít a Betegek világnapja gyerekszemmel?

A Betegek világnapja gyerekszemmel azt üzeni, hogy a gondoskodás kapcsolat. A gyógyulás sokszor ott indul el, ahol figyelem és jelenlét van. A gyerekek ezt a hétköznapokban tanulják meg, abból, ahogyan a felnőttek mellettük állnak a nehezebb időszakokban is.

Egy történet az Encimesékből

Az Encimesék egyik meséje is egy ilyen helyzetből született. Amikor Enci beteg lesz, a megszokott rend felborul körülötte, és olyan érzések jelennek meg, amelyekhez nehéz szavakat találni. A történet arra figyel, milyen gyereknek lenni ezekben a pillanatokban, és mennyit számít ilyenkor a figyelem, a jelenlét és a kapcsolódás.

Sok gyerek meséken és játékokon keresztül dolgozza fel a betegséggel kapcsolatos élményeit. A Betegek világnapja erre emlékeztet bennünket is: a gyógyulás kapcsolatokban történik, és gyakran a csendes jelenlét az első lépés.