Hogyan fejleszti a kreativitás a beszédet és a gondolkodást?

Vannak gyerekek, akik nagyon korán rajzolnak, építenek, alkotnak.
És vannak olyanok is, akiknél ez később jelenik meg.

Én például kifejezetten örültem volna, ha Enci hamarabb érdeklődni kezd ezek iránt. Sokáig nem rajzolt, nem barkácsolt, egyszerűen nem kötötték le ezek a tevékenységek. Az elmúlt években viszont ez lassan megérkezett nála is. Nem hirtelen, nem látványosan, hanem a maga ritmusában.

Ez azért fontos, mert a kreativitás nem egy életkorhoz kötött készség. Nem egy mérföldkő, amit „el kell érni”. Inkább egy belső folyamat, ami akkor jelenik meg, amikor a gyerek idegrendszerileg, érzelmileg és gondolkodásban is megérik rá. És van, aki korábban, és van, aki később érik.

És amikor megjelenik, nagyon szorosan összekapcsolódik a beszéddel és a gondolkodással.

Mit jelent a kreativitás egy gyerek életében?

Gyerekkorban a kreativitás arról szól, hogy a gyerek kifejezze, ami benne van.

Amikor rajzol, épít, gyurmázik, szerepjátékot játszik, történetet talál ki, akkor:
– elképzel
– dönt
– átalakít
– újrarendez

Ezek mind gondolkodási folyamatok. A rajz vagy az építmény csak a felszín. A lényeg az, ami közben a fejében történik.

És ez az a pont, ahol a kreativitás, a beszéd és a gondolkodás nagyon erősen összekapcsolódik.

Hogyan kapcsolódik a kreativitás a beszéd fejlődéséhez?

A kreatív tevékenységek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a gyerek saját belső gondolataiból indul ki. Nem válaszol egy kérdésre, nem teljesít egy feladatot, hanem elmondja, ami eszébe jut.

Ilyenkor gyakran:
– magának beszél
– kommentálja, amit csinál
– elmeséli a történetet
– szereplőket nevez meg
– eseményeket köt össze

Ez a fajta beszéd különösen értékes, mert nem irányított. A gyerek szavakat keres, mondatokat épít, gondolatokat fűz egymáshoz. Nem azért beszél, mert kérik, hanem mert gondolkodik.

A kutatások szerint a szabad játék és az alkotás közben megjelenő beszéd erősen összefügg:
– a szókincs fejlődésével
– az összetettebb mondatok megjelenésével
– a történetalkotási képességgel

A Hirsh-Pasek és munkatársai által összegzett kutatások (Play = Learning, Oxford University Press, 2009) kimutatták, hogy a gyerekek szabad játék közben több és változatosabb nyelvi szerkezetet használnak, mint irányított helyzetekben.

Egy másik kutatás (Nicolopoulou et al., 2015) arra mutat rá, hogy a történetalkotó játékok során a gyerekek összefüggőbben beszélnek, mert a gondolataikat egymáshoz kapcsolva próbálják megfogalmazni.

Egyszerűbben fogalmazva: amikor a gyerek alkot, akkor beszélni akar, mert gondolkodik.

És mi történik közben a gondolkodás szintjén?

A kreatív tevékenységek során a gyerek folyamatos döntéseket hoz.

Ha rajzol:
– mit rajzoljon
– hova kerüljön
– mi történik a képen

Ha épít:
– mi tartja meg
– mi dől le
– hogyan lehetne máshogy

Ha történetet talál ki:
– mi mi után következik
– ki mit csinál
– mi változik meg

Ezek a folyamatok mind a gondolkodás fejlődését szolgálják. A gyerek megtanul összefüggésekben gondolkodni, ok–okozati kapcsolatokat felismerni, és rugalmasan alkalmazkodni.

Ez nagyon komoly alapot ad a későbbi problémamegoldáshoz, szövegértéshez, tanuláshoz.

Mit tehet ebben a szülő?

Sokszor elég az, ha ott vagyunk. Leülünk mellé. Nézzük, mit csinál. És ha kérdez, válaszolunk. De az is lehet, hogy nem vagy ott mellette, csak hagyod, hogy tevékenykedjen magában, a végén úgyis eldicsekszik vele, hogy mit alkotott.

A kreatív tevékenységek közbeni vagy utáni beszélgetések különösen értékesek, mert a gyerek a saját gondolatairól beszél. Nem irányított kérdésekre válaszol, hanem mesél.

Ilyenkor segíthetnek az egyszerű, nyitott kérdések:
– „Mesélsz róla?”
– „Mi történik most?”
– „Ki ez itt?”

Ezek nem terelik el, hanem teret adnak annak, ami benne van.

Hogy jön ide a mese?

A mese szintén kreatív tér. Egy történet, ami gondolatokat indít el.

Sok gyerek egy mese után rajzolni kezd, továbbgondolja a történetet, kérdez. Ilyenkor a beszéd és a gondolkodás kéz a kézben halad.

Az Encimesék történetei is hétköznapi helyzetekből indulnak ki. Olyan érzésekről és helyzetekről szólnak, amelyeket sok gyerek megél. A történetek után gyakran jönnek a gondolatok, kérdések, felismerések. Ezekből alakul ki a beszélgetés.

Zárás

A kreativitás van, akinél korábban jelenik meg, van, akinél később.
A beszéd és a gondolkodás fejlődése szempontjából mindkettő rendben van.

A gyerek akkor tud a legtöbbet fejlődni, amikor biztonságban érzi magát, és van tere gondolkodni, alkotni, beszélni. És ezt a teret te tudod megteremteni.