Nyári gyakorlás játékosan az iskolakezdés előtt – Így készüljön a gyermek az iskolakezdésre

Augusztus elején sok szülőben ugyanaz a kérdés fogalmazódik meg: vajon ideje lenne már elővenni a könyveket és a munkafüzeteket, vagy még hagyjuk, hogy a gyermek önfeledten élvezze a nyári szünet utolsó heteit?

Talán ismerős a helyzet. Júniusban még úgy döntöttünk, hogy ráérünk. Aztán egyszer csak ott találjuk magunkat augusztusban, és eszünkbe jut, hogy hamarosan kezdődik az iskola. Vajon mennyit felejtett a gyermek? Elég lesz néhány nap gyakorlás? Hogyan lehet újra visszarázódni úgy, hogy közben a nyár is megmaradjon nyárnak?

Mi is végigjártuk ezt az utat Encivel.

Volt olyan nyár, amikor teljesen elengedtük a gyakorlást. Volt olyan is, amikor lelkesen elővettük a munkafüzeteket, és megpróbáltunk rendszeresen tanulni. Mindkét időszakból rengeteget tanultam, és egy idő után egy olyan rendszert próbáltam meg kialakítani, amiben a gyermek egész nyáron képes fejlődni úgy is, hogy közben eszébe sem jut, hogy éppen gyakorol.

Ez elsőre furcsán hangozhat, pedig ha belegondolunk, a kisgyermekek már jóval az iskola előtt is így tanulnak. Játék közben sajátítják el a beszédet, a mozgást, a szabályokat, a problémamegoldást és a társas együttműködést. Az iskola ezt a természetes tanulási folyamatot egészíti ki új ismeretekkel. A nyári szünetben pedig újra lehetőségünk nyílik arra, hogy a tanulás visszaköltözzön a hétköznapokba.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy soha nincs szükség munkafüzetre vagy tudatos gyakorlásra. A következő tanév előtt ezeknek is megvan a helyük. A különbséget sokszor az jelenti, hogy a fejlődés nem kizárólag az íróasztal mellett történik.

Az elmúlt héten a TikTok-oldalamon minden nap mutattam egy-egy olyan hétköznapi helyzetet, amelyben a gyermek játék közben is rengeteget tanulhat. Ezeket most egy helyre gyűjtöttem, és egy kicsit részletesebben is megmutatom, miért működnek.

A konyha az egyik legjobb tanterem

Amikor először sütöttünk együtt Encivel, eszem ágában sem volt fejlesztő foglalkozást tartani. Egyszerűen csak szerettem volna, hogy együtt készítsünk valami finomat.

De egy sütés közben is rengeteg minden történik.

Elolvasta a receptet. Megkereste a hozzávalókat. Megszámolta, hány kanál cukorra lesz szükség. Kimérte a lisztet. Figyelte, mikor lesz megfelelő az állaga a tésztának. Ha túl kemény lett, együtt gondolkodtunk rajta, mitől lehet az, és hogyan lehet javítani rajta.

Közben olvasott, számolt, mért, összehasonlított, problémát oldott meg, fejlesztette a finommotorikáját és a figyelmét. Mindezt úgy, hogy egyszer sem hangzott el a „gyere, most tanulunk” mondat.

A közös sütés ráadásul sokkal többet adott az iskolai készségek gyakorlásánál.

Megtanulta, hogy a sütő forró, ezért óvatosnak kell lenni. Látta, hogy egy receptet lépésről lépésre érdemes követni. Megtapasztalta, hogy ha valami elsőre nem sikerül, lehet rajta változtatni. A végén pedig természetes volt számára, hogy együtt elpakolunk és elmosogatunk.

Ha belegondolunk, ezek ugyanúgy az élethez szükséges készségek, mint az összeadás vagy az olvasás.

A kutatások is egyre inkább azt mutatják, hogy azok a tanulási helyzetek, amelyek valós élethelyzetekhez kapcsolódnak, mélyebb megértést és tartósabb tudást alakítanak ki, mert a gyermek nem elszigetelt információkat tanul meg, hanem rögtön alkalmazza is azokat a mindennapokban.

Éppen ezért a nyári gyakorlás egyik legegyszerűbb formája sokszor nem egy új munkafüzet megvásárlása, hanem az, hogy bátrabban bevonjuk a gyermeket azokba a tevékenységekbe, amelyeket egyébként is együtt végzünk.

A bevásárlás közben is rengeteget tanul a gyermek

A bevásárlás nálunk is úgy nézett ki, mint a legtöbb családban. Én igyekeztem minél gyorsabban végezni, Enci pedig hol segített, hol unatkozott, hol hisztizett, hol azt kérdezgette, mikor megyünk már haza.

De a bevásárlás valójában egy kész fejlesztőjáték.

Azóta sokszor otthon kezdődik az egész. Együtt átnézzük, mire lesz szükségünk, Enci felolvassa a bevásárlólistát, megbeszéljük, miből mennyit kell venni, és néha azt is megtippeljük, mennyit fogunk fizetni a végén.

A boltban aztán ő keresi meg a termékeket, összehasonlítjuk az árakat, megnézzük, melyik a nagyobb kiszerelés, melyik éri meg jobban, megszámolja, hány darabra van szükségünk, a zöldségeket együtt lemérjük, felragasztja a címkét, a pénztárnál pedig gyakran ő számolja ki, körülbelül mennyi visszajárót kellene kapnunk.

Ha kisebb a gyermeked, ugyanilyen sok lehetőség van. Megkérheted, hogy tegyen négy almát a zacskóba, keresse meg a tejet a polcon, tegye a kosárba a kenyeret, vagy válassza ki, melyik doboz a nagyobb.

Ő csak azt érzi, hogy segít neked.

Közben azonban olvas, számol, összehasonlít, becsül, döntéseket hoz, figyel, emlékezik és problémákat old meg. Ezek mind olyan készségek, amelyekre az iskolában nap mint nap szüksége lesz.

Ráadásul a bevásárlás egy olyan helyzet, ahol a tanulásnak azonnal értelme is van. Nem azért kell megszámolni a gyümölcsöket, mert ezt kérte a tanító néni, hanem azért, mert valóban négy almára van szükség. Nem azért becsüljük meg az összeget, mert szerepel egy feladatlapban, hanem mert kíváncsiak vagyunk, mennyire sikerült jól számolni.

A gyermek pontosan ettől érzi fontosnak a feladatot.

Az esti mese után kezdődik az igazi fejlesztés

Sokan azt gondolják, hogy az esti mese legnagyobb értéke maga a történet.

Szerintem a mese utáni néhány perc legalább ennyire fontos.

Nálunk soha nem az volt a cél, hogy Enci visszamondja a történetet, vagy jól válaszoljon a kérdéseimre. Egyszerűen kíváncsi voltam arra, ő hogyan élte meg a mesét.

Ezért inkább ilyeneket kérdeztem:

• Te mit csináltál volna a főszereplő helyében?
• Szerinted miért ezt a döntést hozta?
• Melyik szereplő tetszett a legjobban?
• Te hogyan fejezted volna be ezt a történetet?

Ezek a beszélgetések sokkal többről szólnak, mint egy mese felidézéséről.

A gyermek közben összefüggéseket keres, következtetéseket von le, megfogalmazza a saját véleményét, érvel, és megtanulja szavakba önteni a gondolatait. Mindez a szövegértés egyik legfontosabb alapja.

A kutatások szerint az olvasás utáni közös beszélgetések jelentősen hozzájárulnak a szöveg mélyebb megértéséhez és a szókincs fejlődéséhez. A gyermek nem egyszerűen emlékszik arra, amit hallott, hanem feldolgozza, értelmezi és saját élményeihez kapcsolja.

Pont ezért került az Encimesék minden történetének végére beszélgetésindító és szövegértést fejlesztő kérdéssor.

Amikor a könyvet készítettem, azt szerettem volna, hogy a mese ne érjen véget az utolsó oldalon. A közös beszélgetés sokszor legalább akkora élményt ad, mint maga a történet. Ezekben a percekben derül ki igazán, hogyan gondolkodik a gyermekünk, mit érzett a mese közben, és milyen gondolatokat vitt magával belőle.

Őszintén hiszem, hogy ezek a közös beszélgetések nemcsak a szövegértést fejlesztik, hanem a szülő és a gyermek kapcsolatát is erősítik. Sokszor ilyenkor hangzanak el azok a mondatok, amelyek egy rohanó hétköznapon talán soha nem kerülnének szóba.

Miért fejleszt ennyit egy társasjáték?

Ha azt mondom, hogy tanulás, valószínűleg elsőként a tankönyv vagy a munkafüzet jut eszedbe. Pedig egy jól megválasztott társasjáték közben is elképesztően sok készség fejlődik.

Nálunk is egyszerű családi programként indult. Leültünk játszani, nevettünk, néha bosszankodtunk, amikor valakinek rosszul jött ki a dobás, és örültünk a győzelemnek. Később kezdtem el tudatosan figyelni arra, mennyi mindent tanul közben Enci.

A kisebb gyerekek megtanulják kivárni a sorukat, követni a szabályokat, felismerni a színeket, formákat, számolni a dobókockán lévő pontokat, és azt is, hogyan lehet elfogadni, ha most éppen nem ők nyertek.

A nagyobbaknál már egészen más készségek kerülnek előtérbe. Előre gondolkodnak, stratégiát terveznek, mérlegelik a lehetőségeiket, döntéseket hoznak, alkalmazkodnak a változó helyzetekhez, és közben folyamatosan kommunikálnak.

A fejlődéslélektani kutatások szerint a társasjátékok többek között a végrehajtó funkciókat fejlesztik. Ide tartozik a tervezés, a figyelem, a munkamemória, a rugalmas gondolkodás és az önkontroll. Ezek azok a készségek, amelyekre az iskolában szinte minden tantárgynál szükség van.

A legjobb pedig az egészben, hogy a gyermek egyszerűen csak játszik.

Éppen ezért nálunk a társasjáték soha nem számított tanulásnak. Egy közös családi program volt, amely közben észrevétlenül rengeteget fejlődött.

Az autó is lehet tanulószoba

Ha hosszabb útra indulunk, nálunk szinte biztos, hogy néhány perc múlva elhangzik:

– Játsszunk valamit!

Az évek során rengeteg játékunk lett.

A mai napig az egyik kedvenc a szólánc. Sokszor játszunk „Találd ki, mire gondoltam!” játékot is, amikor mindenki sorban kérdezhet. Előfordul, hogy csak nézelődünk kifelé, és abból találunk ki feladatokat.

Kisebb gyerekekkel kereshettek piros autókat, megszámolhatjátok a kamionokat, megnevezhetitek a járműveket, gyakorolhatjátok a jobb és bal oldalt, vagy azt, melyik nagyobb és melyik kisebb.

Nagyobb gyerekekkel már egészen más játékok is működnek. Elolvashatják a településtáblákat, kiszámolhatják, hány kilométer van még hátra, együtt megtervezhetitek az útvonalat, vagy beszélgethettek arról, merre érdemes menni és miért.

Ezek a játékok egyszerre fejlesztik a szókincset, a figyelmet, az emlékezetet, a logikai gondolkodást, a matematikai készségeket és a problémamegoldást.

Közben pedig történik még valami.

Beszélgettek.

Egy autóban sokszor sokkal könnyebben megnyílnak a gyerekek. Olyan dolgokat mesélnek el, amelyekre otthon, a napi rohanásban talán soha nem kerülne sor. Ezért ezek az utak nemcsak a tanulásról szólnak, hanem a kapcsolatépítésről is.

A nyári gyakorlás sokkal több lehet, mint munkafüzet

Amikor augusztusban közeledik az iskolakezdés, teljesen természetes, hogy szeretnénk egy kicsit felfrissíteni a gyermek tudását. A kérdés sokkal inkább az, hogyan tesszük ezt.

A közös sütés, a bevásárlás, az esti mese, a társasjáték vagy egy autóút első pillantásra hétköznapi családi programnak tűnik. Egy kis tudatossággal azonban mindegyikből olyan helyzet válhat, amely játékosan fejleszti a gyermeket.

Nincs külön tanóra. Nincs teljesítménykényszer. Nincs az az érzés, hogy „most gyakorolni kell”. Van helyette közös élmény, beszélgetés, nevetés és rengeteg apró sikerélmény. A gyermek pedig közben olvas, számol, gondolkodik, kérdez, megoldásokat keres, döntéseket hoz és fejlődik. Talán ez az egyik legnagyobb ajándék, amit szülőként adhatunk neki.

Ha szeretnéd, hogy az iskolakezdés magabiztosabban induljon, próbálj meg minden nap keresni egyetlen olyan hétköznapi helyzetet, amelyben a gyermek játék közben is tanulhat egy kicsit. Meglepődnél, milyen sok lehetőség vesz körül bennünket.

A jövő heti blogban pedig már azt nézzük meg, hogy pontosan mit érdemes átismételni iskola előtt, mennyi gyakorlás az ideális, és mit mondanak erről a legfontosabb tanuláskutatások.

Felhasznált szakirodalom

Hirsh-Pasek, K., Zosh, J. M., Golinkoff, R. M., et al. (2020). A New Path to Education Reform: Playful Learning Promotes 21st-Century Skills in Schools and Beyond. Brookings Institution.ól.

Cooper, H., Nye, B., Charlton, K., Lindsay, J., & Greathouse, S. (1996). The Effects of Summer Vacation on Achievement Test Scores: A Narrative and Meta-Analytic Review.

Diamond, A. (2013). Executive Functions. Annual Review of Psychology, 64, 135–168.

Irány a könyvespolc és a Shop!