Iskolakezdés előtt: Mit és mennyit érdemes gyakorolni a gyermekkel? – Amit a kutatások szerint minden szülőnek érdemes tudnia

Az előző blogban arról írtam, hogyan lehet a nyári gyakorlást úgy beépíteni a hétköznapokba, hogy a gyermek szinte észre sem veszi, mennyi mindenben fejlődik. Sütöttünk, bevásároltunk, társasoztunk, mesét olvastunk és autózás közben játszottunk. Ezek mind olyan helyzetek, amelyek játékosan készítik fel a gyermeket az iskolakezdésre.

Most viszont nézzük meg a kérdések másik oldalát.

Augusztusban nagyon sok családban előkerülnek a könyvek és a munkafüzetek, ilyenkor pedig sorra érkeznek a kérdések.

Mit érdemes átismételni? Mennyi gyakorlás elég? Tényleg mindent elfelejtett a gyermek a nyári szünet alatt?

Ezek teljesen természetes kérdések. Szerencsére ma már számos kutatás foglalkozik azzal, hogyan tanulnak a gyermekek a leghatékonyabban, és ezekből sok olyan gyakorlati tanácsot kaphatunk, amelyet otthon is könnyen alkalmazhatunk.

Tényleg mindent elfelejt a gyermek a nyári szünetben?

Ez talán az egyik leggyakoribb félelem augusztusban.

A rövid válasz: nem.

Az egyik legtöbbet idézett kutatást Harris Cooper és kutatótársai végezték. Harminckilenc korábbi vizsgálat eredményeit elemezték, hogy kiderítsék, milyen hatással van a nyári szünet a gyermekek tudására. Azt találták, hogy a nyár alatt valóban előfordulhat némi tudásvesztés, de ennek mértéke tantárgyanként és készségenként is eltérő.

A legnagyobb visszaesést általában matematikából figyelték meg, különösen azoknál a készségeknél, amelyeket a gyermekek egyáltalán nem használtak a nyári hónapokban. Az olvasás területén viszont jóval kisebb volt a különbség, főként azoknál a gyerekeknél, akik a szünet alatt is rendszeresen találkoztak könyvekkel és történetekkel. Cooper és munkatársainak kutatása

Ez szerintem megnyugtató hír, persze csak azoknak, akiknek a gyermeke rendszeresen olvas.

A gyermek nem minden szeptember elsején kezdi a tanulást. Az előző tanévben megszerzett tudás továbbra is ott van, csak néhány területen szükség lehet egy kis felfrissítésre. Gondoljunk csak arra, milyen könnyen előjön egy rég nem hallott dal szövege, amikor megszólal a rádióban. A tanult ismeretekkel is gyakran hasonló történik: egy kis ismétlés után újra magabiztosan használhatóvá válnak.

Éppen ezért augusztusban az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan segítsünk neki újra elővenni azt, amit már egyszer megtanult.

Mivel érdemes kezdeni az ismétlést?

Amikor közeledik az iskolakezdés, könnyű úgy érezni, hogy mindent át kellene ismételni. A matematikát, a nyelvtant, a környezetismeretet, az olvasást… A tananyag azonban olyan nagy, hogy ezt néhány hét alatt úgysem lehetne teljes egészében átvenni.

Sokkal többet segít, ha először az alapokat erősítjük meg.

A pedagógiában régóta ismert alapelv, hogy az új ismeretek mindig a már meglévő tudásra épülnek. Ha ezek az alapok biztosak, az új tananyag is könnyebben kapcsolódik hozzájuk.

Én ezért mindig ezeket gyakoroltatnám:

• Olvasás. Folyamatosan, életkorának megfelelő tempóban tud-e olvasni?
• Szövegértés. Megérti-e, amit olvas vagy hall? El tudja mondani a saját szavaival?
• Számolás. Biztosan használja-e az előző tanévben tanult műveleteket?
• Az előző év legfontosabb ismeretei. Azok a készségek, amelyekre a következő tanév tananyaga épül.

Ha első osztályba készül, sokat mesélgessünk, mondókázzunk, figyeljük a hangokat a szavakban, rajzoljunk, színezzünk, és erősítsük a finommotorikát. Ezekre a készségekre épül majd az olvasás és az írás tanulása. 

Ha például szeptembertől második osztályba megy a gyermek, érdemes minden nap néhány percet olvasni vele, beszélgetni a történetről, valamint átismételni az első osztályban tanult összeadást és kivonást.

Ha harmadik osztály következik, nagy segítséget jelenthet a szorzótábla felelevenítése és a rövidebb szövegek közös feldolgozása.

Negyedik osztály előtt pedig már érdemes megnézni, hogy magabiztosan használja-e az írásbeli műveleteket, és önállóan is megérti-e az olvasott szövegeket. Azért, hogy stabil alapokra épülhessen majd minden, amivel szeptemberben találkozik.

Mennyi gyakorlás az ideális?

Amikor elhatározzuk, hogy ideje egy kicsit készülni az iskolára, könnyen beleeshetünk abba, hogy egyszerre szeretnénk mindent bepótolni. Előkerül a munkafüzet, egymás után jönnek a feladatok, és azt vesszük észre, hogy már egy órája az asztalnál ül a gyermek.

A tanuláskutatások szerint azonban ennél létezik hatékonyabb megoldás.

Hermann Ebbinghaus német pszichológus már a 19. század végén leírta, hogy az ismétlés akkor a legeredményesebb, ha több rövidebb alkalomra osztjuk el, nem pedig egyszerre próbálunk mindent megtanulni. Az elmúlt évtizedek kutatásai ezt újra és újra megerősítették. A szakirodalom ezt Spacing Effectnek, vagyis elosztott gyakorlásnak nevezi. A spaced practice hatásáról készült metaanalízis

Mit jelent ez a hétköznapokban?

Sokkal többet ér, ha a gyermek öt egymást követő napon 15–20 percet gyakorol, mintha vasárnap délután két órán keresztül próbálnátok bepótolni az egész nyarat. Ennyi idő alatt nyugodtan el lehet olvasni néhány oldalt, megoldani pár matematikai feladatot vagy átismételni egy kisebb tananyagrészt.

A rövidebb gyakorlásnak még egy előnye van. A gyermek figyelme könnyebben fenntartható, több sikerélménye lesz, és másnap is szívesebben ül le újra.

Ha pedig azt látod, hogy azon a napon fáradtabb, vagy egyszerűen nincs kedve munkafüzetet elővenni, attól még nem kell kihagyni a gyakorlást. Egy közös mese, egy társasjáték vagy néhány játékos számolási feladat ugyanúgy segíthet életben tartani a korábban megszerzett tudást.

Arra is érdemes figyelni, hogy az ismétlésnek legyen egy kis rendszere. Ha hétfőn a szorzótáblát gyakoroltátok, kedden érdemes azt újra röviden elővenni, majd szerdán ismét visszatérni rá néhány percre. Ettől sokkal tartósabban rögzül, mintha hétfőn húsz feladat után egy hétig elő sem kerülne.

Miért működik jobban a kérdezés, mint az újraolvasás?

Biztosan ismerős a helyzet. A gyermek elolvassa a leckét, becsukja a könyvet, te pedig megkérdezed:

– Na, miről szólt?

És egyszer csak nagy csend lesz. Pedig néhány másodperccel korábban még úgy tűnt, hogy minden világos.

Henry Roediger és Jeffrey Karpicke amerikai kutatók éppen ezt vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy mi segíti jobban a hosszú távú emlékezést: ha újra és újra elolvassuk ugyanazt a tananyagot, vagy ha megpróbáljuk emlékezetből felidézni. A kutatás eredménye egyértelmű volt: a tudás aktív felidézése tartósabb tanulást eredményezett, mint az ismételt újraolvasás. Roediger és Karpicke kutatása a retrieval practice-ről

Otthon ezt nagyon egyszerűen ki lehet használni. Olvasás után kérd meg a gyermekedet, hogy mesélje el a saját szavaival a történetet.

Matematikából ne csak a végeredményt mondja meg, hanem azt is, hogyan jutott el a megoldásig.

Környezetismeretből kérdezd meg, mire emlékszik a tegnap tanultakból, vagy mit tudna elmesélni róla a nagymamának.

Ezekkel a kérdésekkel segítesz neki előhívni azt a tudást, amit már egyszer megszerzett. Minden ilyen alkalom egy kicsit erősebbé teszi az emlékezetet, és szeptemberben is könnyebben előkerülnek majd ezek az ismeretek.

Ráadásul ezekhez a beszélgetésekhez sokszor még könyvre sincs szükség. Elég egy közös vacsora, egy autóút vagy egy esti séta, és máris olyan helyzetet teremtettél, amely játékosan segíti a tanulást.

A sikerélmény többet segít, mint hinnénk

Az iskolakezdés előtti gyakorlás célja nem az, hogy a gyermek újra megtanulja az egész előző tanévet. Sokkal inkább az, hogy újra magabiztosan használja azt a tudást, amire szeptemberben építeni fog. Éppen ezért érdemes úgy befejezni egy-egy gyakorlást, hogy a gyermek azt érezze: „Ez ment. Ezt meg tudtam csinálni.”

A sikerélmény óriási hatással van a tanulási kedvre. Ha egy feladat túl nehéz, könnyen elveszítheti a motivációját. Ha viszont azt tapasztalja, hogy képes megoldani a feladatokat, sokkal nagyobb eséllyel ül le másnap is gyakorolni. Sokkal jobb érzés úgy befejezni a gyakorlást, hogy a gyermek azt mondja: „Még egyet csináljunk!”, mint akkor, amikor már csak azt várja, hogy végre becsukhassa a könyvet.

A rendszeres, rövid gyakorlás, az aktív felidézés és a sikerélmény együtt olyan biztos alapot adhat, amelyre sokkal könnyebb lesz felépíteni az új tanévet.

Mire figyelj az iskolakezdés előtti hetekben?

Ha csak néhány dolgot viszel magaddal ebből a cikkből, én ezt az ötöt emelném ki:

✔️ Először az alapokat frissítsétek fel. Az olvasás, a szövegértés és a számolás minden tantárgy alapja.

✔️ A napi 15–20 perc rendszeres gyakorlás többet ér, mint az alkalmi, többórás tanulás.

✔️ Kérdezz sokat! Kérd meg a gyermekedet, hogy mesélje el a saját szavaival, mire emlékszik, hogyan gondolkodott egy feladat megoldása közben, vagy mit tanult aznap.

✔️ Ugyanazokhoz a témákhoz többször is térjetek vissza néhány nap eltéréssel. Az ismétlés így sokkal tartósabban rögzíti a tudást.

✔️ Maradjon idő a játékra, a közös élményekre és a pihenésre is. Ezek ugyanúgy hozzátartoznak a sikeres iskolakezdéshez.

Az iskola nem augusztusban kezdődik

Szeptember első napja minden gyermek számára egy új kezdet. Van, aki izgatottan várja, más kicsit izgul, és olyan is akad, aki legszívesebben elszökne a világ elől :).

Néhány hét tudatos készülődés azonban sokat segíthet abban, hogy magabiztosabban lépjen be az iskola kapuján. Ehhez nincs szükség hosszú tanulással töltött délutánokra. Egy kis rendszeresség, néhány jól megválasztott ismétlés és sok közös beszélgetés bőven elég lehet ahhoz, hogy újra előkerüljenek az előző tanévben megszerzett ismeretek.

Az előző blogban olyan hétköznapi helyzeteket mutattam, amelyek játékosan fejlesztik a gyermeket. Ebben a cikkben azt néztük meg, hogyan érdemes tudatosan ismételni az iskolakezdés előtt. A kettő együtt működik igazán jól.

Egy közös sütés, egy esti mese, egy társasjáték vagy egy rövid gyakorlás a munkafüzetben ugyanannak a célnak a része: magabiztosan, jó élményekkel és kíváncsian érkezzen meg a gyermek az új tanévbe.

Az Encimesék történetei közben a gyermek olvas. A mese végén megáll egy pillanatra, felidézi a történetet, válaszol a kérdésekre, megfogalmazza a saját gondolatait, következtetéseket von le, beszélget a szülővel, majd a feladatokon keresztül tovább gondolkodik és alkalmazza azt, amit éppen olvasott.

Vagyis egyszerre fejleszti az olvasást, a szövegértést, az aktív felidézést, a gondolkodást, a kommunikációt és a problémamegoldást. Többek között azokat a készségeket, amelyekről ebben a cikkben is szó volt.

Jó olvasást és örömteli felkészülést kívánok!

Felhasznált szakirodalom

Ebbinghaus, H. (1885). Über das Gedächtnis (Memory: A Contribution to Experimental Psychology).

Cooper, H., Nye, B., Charlton, K., Lindsay, J., & Greathouse, S. (1996). The Effects of Summer Vacation on Achievement Test Scores: A Narrative and Meta-Analytic Review. Review of Educational Research, 66(3), 227–268.

Roediger, H. L., & Karpicke, J. D. (2006). Test-Enhanced Learning: Taking Memory Tests Improves Long-Term Retention. Psychological Science, 17(3), 249–255.

Karpicke, J. D., & Roediger, H. L. (2008). The Critical Importance of Retrieval for Learning. Science, 319(5865), 966–968.

Kim, S. K., & Webb, S. (2022). The Effects of Spaced Practice on Second Language Learning: A Meta-Analysis. Language Learning, 72(1), 269–319.

Irány a könyvespolc és a Shop!